Nyugalom, az ellenség megvéd!

Ahogy ti is biztosan észrevettétek, nem igazán foglalkozok a "migráns" problémával. Ennek oka az, hogy erős a gyanún, hogy egy mélyebb, súlyosabb etnikai/vallási feszültség előkészületeit látjuk, aminek nem igazán akarok részese lenni.

A feszültségből kibontakozó problémára pedig szinte biztos, hogy már rég meg is van a megoldás, csak még meg kell várni, hogy az emberek többsége maga is logikusnak, elvártnak tartsa azt. Ez a megoldás minden bizonnyal együtt fog járni a szabadság illúziójának korlátozásával, a biztonság illúziójának növelése mellett. Majd a "hatalom" jól megvéd, nyugalom. Míg te a (mindenkori) "külső" ellenségtől rettegsz, addig se ezen elnyomó hatalom megdöntésével foglalkozol, így gond nélkül tud erősödni.
Viszont, éppen ezért van egy, a hatalmi dialektika szemüvegén keresztül nézve mindenképp érdekes dolog a jelenséggel kapcsolatban, amire talán megéri pár pillantást vetni.
Néhányan már biztos olvastátok itt a blogon, hogy a manipulált tézis, és a látszólag ellene fellépő antitézis kontrollált harcából létrejövő –feltehetőleg, előre eltervezett- szintézis, a mindenkori új világrend. Egyértelmű bizonyíték erre a második világháború, pontosabban az azt követő világrend megalkotásának a módja, illetve az ezen eseményekhez szorosan kapcsolódó cionista állam születése is. A Haavara egyezmény részletesebb tanulmányozása után jól látható, hogy miképp képes két, a felszínen látszólag egymással szemben álló ellentét, "egymás" ügyének hasznára válni. Láthattuk, hogy a Náci párt zsidó politikája, miképp erősítette meg a cionista föderációt, mily módon hajtotta a mozgalom (védő) karjaiba a nácik elől menedéket kereső naiv, ugyanakkor megfélemlített zsidóságot. Így segítve Herzl Tivadar, és a mögötte álló társaság távolabbi terveit.

Lincoln Rockwell, Elijah Muhammad meghívására az Iszlám Nemzetek washingtoni gyűlésén vendégeskedik. Beszédében vendéglátójára a négerek Adolf Hitlereként hivatkozott.

 

Hasonló elv mentén volt képes az együttműködésre a Lincoln Rockwell vezette Amerikai Náci Párt és az Elijah Muhammad (ma Loius Farrakhan) nevével fémjelzett Iszlám Nemzet is.
Ezzel pedig meg is érkeztünk a poszt fő témájához, azaz az iszlám jelentette fenyegetés, és az attól megmentő, legalábbis ennek ígéretével hitegető "nemzeti oldal" kapcsolatához. Lincoln és Elijah is saját, szélsőséges mozgalmának megerősödését várta a kontrollált ellenségeskedéstől. A recept hasonló lehet ma is. Ahelyett, hogy a szélsőségek megismerésén túl, az "aranyközépút" felkutatására törekednénk, nagyon úgy tűnik, hogy valakiknek mindenáron az az érdeke, hogy a manipulált, egymással látszólagos ellentétben álló szélsőségeken keresztül előbb megossza, majd irányítsa a társadalmakat.

Azt hihetnénk, hogy kis hazánk nyomorult politikus szerepben tetszelgő marionett bábjai kivételek ez alól, és egyébként is kis ország vagyunk, viszont a jelek szerint a recept nálunk sem különbözik a már jól beválttól.

Vegyük csak példaként a nevében nemzeti, egyébként az Ordo Hungarie, a Szent Korona Lovagrend és Szuverén Máltai Lovagrenden keresztül római szolgálatra felesküdött magyar "jobb oldal" példáját. Pontosabban vezetőjük, Vona aka Zázrivecz Gábor, és színjátszótársulatának esetét.

Kevesen folytattak, illetve folytatnak manapság hangosabb "migráns ellenes" politikát Magyarországon, mint a Jobbik és holdudvara. A kibontakozóban lévő újkori vallási konfliktus erősödésével, ezek a hangok érthető módon, egyre erősebbek lesznek. A németországi bevándorlók által elkövetett erőszakos események pedig megfelelő táptalajt nyújtanak hazai hangulat fokozásához is.
A propaganda szerint, a katolikus Európa egészét fenyegeti az iszlám hódításának veszélye. Az erőszakoskodó iszlamisták tevékenységének logikus következménye a nemzeti, valami különös és érthetetlen okból római(!) katolikus értékekkel azonosított " jobb oldal" erősödése. A kiszolgáltatott európaik pont úgy keresnek menedéket az újkori "náci" mozgalmak között, mint anno a megfélemlített zsidóság tette a cionista föderáció esetében. Vagy, ahogy a Ku Klux Klantól rettegő négérek erősítették Elijah Muhhammad Iszlám Nemzetét.

Na de vajon, milyen szervezet állhat, ha nem is egyedül, a németországi, vagy mondhatni európai erőszakhullám mögött? Akármilyen meglepő, "első számú gyanúsított" nem egy új, a migráns áradattal életre kelő csapatról van szó. A társaság már régóta ismert Európában. Sőt, a leghíresebb tagjukról biztosan a kedves olvasó is hallott már.

Német rendőrségi szakértők szerint ez a szervezet a török, magát „ultra nacionalistaként” aposztrofáló Szürke Farkas, aminek különböző (fedő) szervezetei már a '80-as évek óta működnek szerte Európában. A Szürke Farkas tevékenysége így nem ismeretlen a német, belga, francia és holland rendőrség előtt sem. Csak Németországban közel 40 ezer szimpatizánst számol a hálózatuk. A rendőrség kapacitását már régóta meghaladja a szervezet hatékony megfigyelése. 

A csoportot még a '60-as években Alparslan Türkeş alapította, a török Nacionalista Mozgalmi Párt fegyveres szárnyaként, azzal a hangzatos céllal, hogy létrehozza a Bagdadtól Berlinig terjedő pán-turáni, szunnita török birodalmat. Filozófiájukat leginkább a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyve és a Mein Kampf elegyeként lehetne legegyszerűbben összefoglalni. (Mindkettő jezsuita remekmű..?)

Világraszóló hírnevet pedig a '80-as években szereztek maguknak, mikor egyik tagjuk, Mehmet Ali Ağca merényletet követett el a pápa ellen. Az Európába érkező folyamatos menekült áradattal a szervezet azóta is töretlenül erősödik. Az elmúlt évtizedekben Európa szerte elkövetett terrortámadások közül többért is ők vállalták a felelősséget, vagy ők tehetők felellőssé.

Hálózatuk -akármilyen hihetetlen is- még magyarországi kapcsolatokkal is bír. Nem is akárki vallja magát a Szürke Farkasok testvérének, és hirdeti ezt büszkén Facebook oldalán.

Pont az/azok, akik az általuk, és/vagy a szövetségeseik által okozott veszélytől a leghangosabban akarnak megvédeni minket. A Vona Gábor vezette nevében "nemzeti oldal". Alábbi képen, tiszteletét kifejezendő, Vona Gábor épp a turáni terrorszervezet kézjelével pózol. (A kézjel nagyon emlékeztet a misztérium iskolából ismert szarvas istenség előtti tisztelgésre, de ez egy "farkas fej".) Mindenképp érdekes lesz figyelemmel követni, hogy a modern kori (Baál) keresztes lovagok milyen és mekkora veszedelembe sodorják végül Európát, és természetesen a Közel-Keletet, hogy aztán a megfelelő időben, a megfelelően széles körben elvárt, elfogadott megoldásukkal elhozzák a várva várt békét. Aggodalmamnak ismét hangot adva, arra pedig elég nagy az esély, hogy ezzel a békével együtt jár majd a háttérhatalmi hálózat további erősödése is. Egy egész kontinenst érintő problémára, egy az egész kontinenst átfogó megoldásra lesz majd szükség. Máris logikus lépés a hatalom további centralizálása. Talán megszületik végre, sőt, még a tömegek is támogatni fogják az Európai Egyesült Államokat.

A képzeletünk szabadjára engedésével, akár még a Róma, azaz Bizánc keleti örökösét, Moszkvát is az „egyenletbe” helyezhetjük. Így még egy sokkal hatalmasabb Eurázsiai Unió is kijöhet a végén.