Most már kezd tényleg nagyon zavaró lenni, eddig bírtam. Korábbi írásomban ugyan már nagyjából feldolgoztam a témát, de a szöveg biztos túl hosszúnak bizonyult, ezért sokan nem olvasták. Megértem, végül is tévézni egyszerűbb, mint olvasni. Nem is értem, miért nem inkább valami tv-műsort készítek. Na de a viccet félretéve, még mielőtt valaki félreértene, rögtön tisztázni szeretném, hogy semmi bajom a székelyekkel; nagyon szeretem őket, csodálatos emberek, szerencsére én is ismerek párat. A magyarok többsége tanulhatna tőlük! Igazán megérdemelnék az autonómiát! Az erre való törekvés első lépése lehet, hogy a székely zászló kitűzésével felhívjuk erre a közvélemény figyelmét. De! Valóban székely zászló ez, nem valami teljesen más „erők”-é? Nem lehet, hogy a hosszú évszázadok során a „csel” elfelejtődött, így ma már szegény székelyek magukénak érzik ezt a bizonyos zászlót? Létezhet-e az időnek ily mértékű szépítő ereje?
Ezt a kérdést próbálom most meg tisztázni, de legalább egy vita témájává emelni. Tudom, nem túl hálás feladat, biztos heves emocionális viharokat fog kavarni, akárcsak a Nimród-féle történetek. De vállalom, szeretek követ dobni az állóvízbe, és figyelni, ahogy az megbolydul. Egyetlen bajom, hogy idővel a hullámok csendesülnek, és minden visszaáll a régi kerékvágásba, a víz lenyugszik, én meg dobhatom a következő követ...
Tehát székely zászló, illetve címer. A színek elemzésétől most eltekintek, aki szeretne vele foglalkozni, írja meg nyugodtan hozzászólásban. Elsőre szerintem elég lesz, ha csak a szimbólumokkal foglalkozom. Mik is ezek a szimbólumok? Költői kérdés, hiszen az Interneten naponta közel egy millió képpel találom magam szemben, amelyek mindegyike a zászlót ábrázolja valamilyen formában. Gondolom, mindenki, akit érdekel a téma, tudja, hogy a lobogó bal felső sarkában egy nap és egy hold látható. Valószínűleg senkinek nem okoz nehézséget, hogy e két szimbólumról ne a fényre és a sötétségre asszociáljon, vagy akár a világunkra jellemző más ellentétpárokra: fehér-fekete, hideg-meleg, fent-lent, kint-bent, a férfi és a női princípium
Aki kicsit is jártas a háttérhatalmi, illetve pogány filozófiában az tudhatja, hogy több társaság előszeretettel használja e szimbólumokat, hisz ezek és az ezekhez kapcsolódó „erők” segítségével vetnek raboságba minket. Talán legjobban a kétpólusú politikai rendszer ellentéteivel, a jobb- és baloldal látszólagos szembenállásával lehet ezt szemléltetni. Persze csak a jól kondicionált birkák hiszik azt, hogy ez az ellentét a hangsúlyos. A birkák a kondicionálás minőségétől függően ki is alakítják a balos vagy jobbos értékrendjüket, azok mentén vitatkoznak egymással a kocsmapultnál. A tehetségesebbek pártot alapítanak, és sokkal nagyobb és díszesebb kuplerájban, a parlamentben folytatják a meddő vitát. Maradjunk a jobbos-balos példánál, hogy lássuk, ez a vita csak a birkák szempontjából meddő. Hol az egyik, hol a másik kerül versenyelőnybe, de egyikük sem győzhet, nem is ez a cél.
A cél az, hogy a kettejük fiaskójának leple mögött egyesek kifoszthassák és uralmuk alá hajthassák az országot megfosztva ezáltal a népet hatalmától, az államot pedig a monetáris és fiskális jogaitól. Nem más ez, mint hegeli dialektika, vagyis kontrollált tézis (nap) és antitézis (hold) színjátékszerű csatája az előre eltervezett, elvárt szintézis érdekében. A csata színjáték ugyan, viszont áldozatai sajnos mindkét oldalon nagyon is valósak.
Tehát székely zászló, illetve címer. A színek elemzésétől most eltekintek, aki szeretne vele foglalkozni, írja meg nyugodtan hozzászólásban. Elsőre szerintem elég lesz, ha csak a szimbólumokkal foglalkozom. Mik is ezek a szimbólumok? Költői kérdés, hiszen az Interneten naponta közel egy millió képpel találom magam szemben, amelyek mindegyike a zászlót ábrázolja valamilyen formában. Gondolom, mindenki, akit érdekel a téma, tudja, hogy a lobogó bal felső sarkában egy nap és egy hold látható. Valószínűleg senkinek nem okoz nehézséget, hogy e két szimbólumról ne a fényre és a sötétségre asszociáljon, vagy akár a világunkra jellemző más ellentétpárokra: fehér-fekete, hideg-meleg, fent-lent, kint-bent, a férfi és a női princípium
Aki kicsit is jártas a háttérhatalmi, illetve pogány filozófiában az tudhatja, hogy több társaság előszeretettel használja e szimbólumokat, hisz ezek és az ezekhez kapcsolódó „erők” segítségével vetnek raboságba minket. Talán legjobban a kétpólusú politikai rendszer ellentéteivel, a jobb- és baloldal látszólagos szembenállásával lehet ezt szemléltetni. Persze csak a jól kondicionált birkák hiszik azt, hogy ez az ellentét a hangsúlyos. A birkák a kondicionálás minőségétől függően ki is alakítják a balos vagy jobbos értékrendjüket, azok mentén vitatkoznak egymással a kocsmapultnál. A tehetségesebbek pártot alapítanak, és sokkal nagyobb és díszesebb kuplerájban, a parlamentben folytatják a meddő vitát. Maradjunk a jobbos-balos példánál, hogy lássuk, ez a vita csak a birkák szempontjából meddő. Hol az egyik, hol a másik kerül versenyelőnybe, de egyikük sem győzhet, nem is ez a cél.
A cél az, hogy a kettejük fiaskójának leple mögött egyesek kifoszthassák és uralmuk alá hajthassák az országot megfosztva ezáltal a népet hatalmától, az államot pedig a monetáris és fiskális jogaitól. Nem más ez, mint hegeli dialektika, vagyis kontrollált tézis (nap) és antitézis (hold) színjátékszerű csatája az előre eltervezett, elvárt szintézis érdekében. A csata színjáték ugyan, viszont áldozatai sajnos mindkét oldalon nagyon is valósak.
Manapság dialektika néven ismert – Hegel és Arisztotelész után –, de a hatalom megszerzésének, megtartásának és kiterjesztésének módja, már az ókorban, Rómában és Babilonban is ismert volt. Ott Janus, a kétarcú „istenség” mítoszával szimbolizálták, Hegel is ez alapján alkotta meg saját elméletét.
A székely zászlón is fellelhető szimbólumok tehát a föld évezredes rabosításának jelképei, amelyek a székelyek esetében mégis a szabadságot hivatott jelölni. Hogy állításomat alátámasszam, már csak azért is, mert biztosan lesznek olyanok, akik cáfolni fogják, megemlíteném, hogy konkrétan ugyanezek a szimbólumok felfedezhetőek a szabadkőműves hagyományokban is, hatalmuk tartópilléreiként. Kiemelt szerepük miatt, még külön nevet is kaptak. Jachin a nap oszlopa, Boaz pedig hold, félhold oszlopa. Míg Jáchin oszlopán talpára állított egyenlő oldalú háromszög díszeleg, addig Boaz oszlopán egy csúcsára állított háromszög, tehát pont előbbi ellentéte. Akit érdekelnek eme háttérhatalmi filozófia részletei, azoknak javaslom Helena Petrovna Blavatsky, a Teozófiai Társulat alapítójának agymenéseit.
De visszatérve a háromszögekhez és a dialektikához. Ha a két ellentétet szimbolizáló háromszöget képletesen egymásra helyezzük, kvázi „egyesül a férfi és a nő”, akkor megkapjuk a szintézist, egész pontosan Szaturnusz vagy Remfa „isten” csillagát, a hexagramot. Remélhetőleg érthető már, hogy ennek a szimbólumnak semmi köze a „zsidókhoz” legalábbis azokhoz, akik ma megtévesztésből annak hívatják magukat. Továbbá nem azért lehet foci meccsen izraeli zászlót lobogtatni, magyart pedig nem, mert a „zsidók világuralomra törnek”, nem, ez a háttérhatalom egyik legkedveltebb szimbóluma, ezért lehet lobogtatni. Ha utánanézünk, kik voltak a modern kori Izrael alapítói, az is érthetővé válik, miként került a remfa csillag a zászlójukra.
A helyzet pikantériáját azonban az adja, hogy amennyire én tudom, a székely ember mélyen vallásos, igaz keresztény.
Nézzük tehát, mit mond a Biblia a tézis és antitézis harcából létrejövő, manipulált szintézisről, illetve annak szimbólumáról a Remfa csillagról!
De visszatérve a háromszögekhez és a dialektikához. Ha a két ellentétet szimbolizáló háromszöget képletesen egymásra helyezzük, kvázi „egyesül a férfi és a nő”, akkor megkapjuk a szintézist, egész pontosan Szaturnusz vagy Remfa „isten” csillagát, a hexagramot. Remélhetőleg érthető már, hogy ennek a szimbólumnak semmi köze a „zsidókhoz” legalábbis azokhoz, akik ma megtévesztésből annak hívatják magukat. Továbbá nem azért lehet foci meccsen izraeli zászlót lobogtatni, magyart pedig nem, mert a „zsidók világuralomra törnek”, nem, ez a háttérhatalom egyik legkedveltebb szimbóluma, ezért lehet lobogtatni. Ha utánanézünk, kik voltak a modern kori Izrael alapítói, az is érthetővé válik, miként került a remfa csillag a zászlójukra.
A helyzet pikantériáját azonban az adja, hogy amennyire én tudom, a székely ember mélyen vallásos, igaz keresztény.
Nézzük tehát, mit mond a Biblia a tézis és antitézis harcából létrejövő, manipulált szintézisről, illetve annak szimbólumáról a Remfa csillagról!
”Sőt inkább hordoztátok a Molok sátorát, és a ti isteneknek, Remfánnak csillagát, a képeket, melyeket csináltatok, hogy azokat imádjátok: elviszlek azért titeket Babilonon túl.”
(Apostolok Cselekedetei 7:43)
Kedves olvasó, ha ez még mindig nem elég, esetleg még nem sikerült volna elméd nyugodt, álló vizét megpiszkálni, akkor vizsgáljuk meg az alkimisták szimbólumrendszerének az alapjait. Mivel, hogy szintén napimádókról van szó, nem meglepő, hogy a „teremtés” (creation) szimbólumaként a napot használták. De nézzük csak meg jobban az ábrázolásmódot! A hasonlóság mondhatni kísérteties: ugyanaz a „kultúrkör”, mint akikről fentebb már említést tettem, tehát igazából nincs ebben semmi meglepő.
(Apostolok Cselekedetei 7:43)
Kedves olvasó, ha ez még mindig nem elég, esetleg még nem sikerült volna elméd nyugodt, álló vizét megpiszkálni, akkor vizsgáljuk meg az alkimisták szimbólumrendszerének az alapjait. Mivel, hogy szintén napimádókról van szó, nem meglepő, hogy a „teremtés” (creation) szimbólumaként a napot használták. De nézzük csak meg jobban az ábrázolásmódot! A hasonlóság mondhatni kísérteties: ugyanaz a „kultúrkör”, mint akikről fentebb már említést tettem, tehát igazából nincs ebben semmi meglepő.
De haladjunk tovább! A mellékelt képek között látható az erdélyi címer is, benne szintén a nap és a hold, illetve 7 bástya. A címert legjobb tudomásom szerint egy német-római császár, egész pontosan Zsigmond adományozta az erdélyieknek, mivel azok hősiesen védték a birodalmát. Nem-nem Magyarország védelméért járt, hanem a BIRODALOM védelméért. A címerben található 7 bástya pedig a szászok által épített, TEMPLOM(os) őrtornyokat – Beszterce, Nagyszeben, Kolozsvár, Brassó, Medgyes, Szászsebes és Segesvár – szimbolizálják. Igen ezek bizony római őrtornyok.
Hivatalosan persze nem ennyire bonyolult: „Erdély címere a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szászváros, Szerdahely) a hét vörös bástya jelezi.”
(Hivatolos verziók között is megtalálható az is továbbá, hogy a félhold egyben a termékenység, a nő szimbóluma Nimród anyja, egyben felesége, Szemiramisz, azaz Isthar szimbóluma is egyben.)
Azt a bizonyos fekete madarat is lehetne természetesen elemezni, de már így is „túl sokat” írtam.
Kedves olvasó, rád bízom, hogy melyik verziót tartod hitelesnek!
Hivatalosan persze nem ennyire bonyolult: „Erdély címere a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Szeben, Szászváros, Szerdahely) a hét vörös bástya jelezi.”
(Hivatolos verziók között is megtalálható az is továbbá, hogy a félhold egyben a termékenység, a nő szimbóluma Nimród anyja, egyben felesége, Szemiramisz, azaz Isthar szimbóluma is egyben.)
Azt a bizonyos fekete madarat is lehetne természetesen elemezni, de már így is „túl sokat” írtam.
Kedves olvasó, rád bízom, hogy melyik verziót tartod hitelesnek!
Végezetül nem állítom, hogy nem a természet rendje, az e fajta működés, bár a Bibliai idézet elég egyértelmű. "Az éremnek is két oldala van." Mindenesetre míg a tömegek nincsenek eme "filozófiával" tisztában, addig a hatalmasoknak lehetősege lesz rá, hogy mindenféle eszméket, téveszméket, izmusokat és antizmusokat ráhúzva, hatalmukat megtartsák és kiterjesszék.
Remfa (romfa) csillag különböző kultúrákban:
Köszönöm a figyelmedet!


































